Könyveink
Megjelent
|
|
Furin kazan
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
Történelmi regény Japán "Élő Nemzeti Kincsének" tollából.
Japán háborús idõszakában (1467-1573) a földesurak a hatalmat jelentõ földbirtokokért harcoltak a darabjaira szakadt országban. Takeda Singen, a büszke és magabiztos hadúr ki szeretné terjeszteni birtokait a környezõ földekre is. Amikor háborús stratégának felfogadja szolgálatába a törekvõ és rejtélyes Jamamoto Kanszukét, a mester nélküli, ismeretlen múltú szamurájt, merész és ravasz társra lel. Kanszuke diplomáciai tehetsége és hadászati stratégiája, számos véres csatán keresztül, hatalmas sikereket hoz a Singen klánnak.
|
|
BEVEZETÉS A HAGAKURE SZELLEMISÉGÉBE Misima Jukio a Szamurájok Kódexének mai értelméről
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
Mint a legtöbb erkölcsfilozófiai írás, a Hagakure, A szamurájok kódexe is időtlen. Tanítása bármely kor emberéhez megtalálja az utat. Mai, hanyatló világunkban, amikor már nem a kard kemény, de igazságos és egyértelmű törvénye él, más formában jelentkezik.
Misima Jukio, Japán egyik legnagyobb írója – az utolsó japán, aki szeppukuval vetett véget életének – „az egyetlen könyvnek” tartotta a Hagakurét, amely „szabadságra és szenvedélyre” tanít. Misima ebben a művében – többek között – részletesen elemzi a Hagakure negyvennyolc létfontosságú alapelvét.
|
|
Alaptechnikák
Témakör: Aikido, Szamuráj szellemiség, budo, Busidó |
Az Aikido alapítójának fia és unokája ebben a technikai kézikönyvben bemutatja az Aikido edzések bemelegítő mozdulatait, a lépéseket, gurulásokat, zuhanásokat, majd lépésről-lépésre veszi az alaptechnikákat és azok végrahajtási módját. A gazdagon illusztrált könyvben (közel 1000 fényképen) a technikákat a jelenlegi Dósu: Uesiba Moriteru mutatja be, egyik segítője pedig a Magyarországon is ismert Kanazava szenszei.
A könyv kiváló segítséget nyújt minden Aikido-gyakorlónak, kezdőnek és haladónak egyaránt, viszont a rendszeres edzéseket nem helyettesíti.
|
|
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó |
"A Szoga fivérek krónikája" a japán háborús történetek egyik kiemelkedő és igen népszerű darabja, amely a XII. sz-ban, egy véres polgárháborút követő időszak után, a sógunátus kialakulásának idejében játsződik. A cselekmény egy családi viszály során kirobbanó gyilkosságról és annak megbosszulásáról szól. A művet számos helyen konfucianista és buddhista példázatok és az akkoriban közismert kínai történetek tarkítják.
A Szoga monogatarit, bár századokkal hamarabb keletkezett, és számos nó és kabuki darab feldolgozta, csak a XVII. sz-ban jegyezték le. Az izgalmas mű egyben igazi történelmi tabló is, amely bepillantást nyújt a kora középkor harcos osztályának, a szamurájoknak a világába és mindennapjaikat meghatározó értékrendjébe.
|
|
A "Kardnélküli Iskola" megalapítójának élete
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
Jamaoka Tessu kiemelkedő alakja volt annak a viharos időszaknak, amelyben egy új Japán született. A közéletben Tessu Szaigo Takamorival tárgyalt, és előkészítette a sógunátus utáni békés hatalomváltást. Az Út egyéni követőjeként negyvenöt évesen mély megvilágosodást ért el, és felismerte a kardforgatás, a zen és a kalligráfia belső alapelveit. Ettől fogva Tessu olyan volt, mint Mijamoto Muszasi: "...úgy telik az életem, hogy nem egy meghatározott Utat követek." (Az öt elem könyve)
Tessu is kiemelkedően sokoldalú és termékeny mesterré vált: egyedülálló kardforgató, aki a Kardnélküli Iskolát megalapította; a Tekiszui hagyomány szerinti bölcs és könyörületes zen tanító; páratlan kalligráfus, aki ecsetével fejezte ki az ég és a föld összes tanítását. Még ma is, több mint egy évszázaddal a halála után, ecsettel készült műveiben érzékelhetjük Tessu hihetetlen életerejét. Ha helyesen értelmezzük kalligráfiáit, teljesen szembetűnő az a nagy átváltozás, ami Tessu megvilágosodásával együtt járt és az az egyre mélyülő éleslátás, ami életének utolsó nyolc évében tapasztalható.
|
|
AZ AIKIDO ÁTADÁSA ÉS ETIKETTJE
Témakör: Aikido, Szamuráj szellemiség, budo, Busidó |
"Az Aikido a test segítségével a világegyetem rendjét fejezi ki. Ha a világmindenség rendjét helyesen alkalmazzuk a testre, akkor a technika és az egészség természetes módon bontakozik ki. Ha ezt a rendet helyesen alkalmazzuk a mindennapi életben, akkor a nevelés, a munka és a személyiség természetes módon fog fejlődni. Ha a világegyetem rendjét helyesen alkalmazzuk a társadalomban, akkor a közösségi harmónia, saját magunk és a többiek közötti kapcsolat természetes módon fejlődik majd ki. Ekkor az emberiség, mint egyetlen nagy család fog hozzá, hogy újjáépítse a világot, amelynek harmóniája napjainkban gondoktól terhes."
|
|
Az öt elem könyve
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
A legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, de külföldön is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott szamuráj első - halálos kimenetelű - párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre.
Utolsó éveiben írta meg a két kardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, "Az öt elem könyvé"-t, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend - nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők körében.
A kötet első részében Muszasi történelmi alakjával, bonyolult és rejtélyes jellemével, szövevényes életútjával ismerkedhetünk meg, a második rész pedig a híres "Gorin no só"-t, a japán eredetiből fordított "Az öt elem könyvé"-t tartalmazza.
|
|
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
A kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép - nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengó elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetségét.
Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dódzsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több mint hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett.
Ebből arra következtethetünk, hogy a Tokugava-sógunátus alatt rengeteg kardforgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki most néhányat - Cukahara Bokuden, a Jagjúk, Jamaoka Tessu stb. - akikről viszonylag jelentős történelmi anyagot találtam, és amennyire csak lehetett, ezek alapján írtam meg életük történetét.
|
|
Szamuráj törvénykönyv
Témakör: Szamuráj szellemiség, budo, Busidó, Japán kultúra |
"Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania - éjjel és nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását -, hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mit több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatraméltó tulajdonsággal rendelkezik."
Daidódzsi Júzan (1639-1730) már a polgárháborús időket követő Tokugava-sógunátus erőteljes, békés korszaka alatt élt, amikor a Busidót, a "Harcosok Útját", a szamurájok erkölcsi kódexét írásba foglalták. Műve a busik ("lovagok") kötelmeit, erényeit és viselkedési normáit tanítja azoknak a fiatal csatlósoknak, akik már csak hírből ismerték őseik vitézségét és nemeslelkűségét. Ez a japán forrás a Hagakure mellett a Busidó-irodalom alapművének tekinthető, és magyar fordításban először lát napvilágot.
|
|
Tanítványok visszaemlékezései Uesiba Moriheiről, az Aikido alapítójáról
Témakör: Aikido, Szamuráj szellemiség, budo, Busidó |
Uesiba Moriheit már kortársai is élő legendának, a XX. század egyik legkiemelkedőbb harcművészének tartották. Tudását nem rejtette véka alá: sok tanítványt indított el a budo megpróbáltatásokkal teli útján, akik közül jó néhányan egész életüket az Aikido gyakorlásának, később továbbadásának is szentelték.
Milyen is volt ez a rendkívüli képességekkel megáldott mester a hétköznapokon, az edzéseken, hogyan tanított és hogyan élt? Erről mesélnek ebben a kötetben legközelebbi tanítványai - köztük olyan neves mesterek, mint például Tamura Nobujosi, Szaotome Micugi, Szaito Morihiro, Arikava Szadateru, Abe Szeiszeki, Hikicucsi Micsio -, akik éveket töltöttek az Aikido tanulmányozásával, mialatt együtt éltek és edzettek O-Szenszei-jel, a Nagymesterrel.
"Susan Perry értékes szolgálatot tett azzal, hogy összegyűjtötte O-Szenszei számos tanítványa és azok személyes tapasztalatait, akik a vele való találkozás megtiszteltetésében részesültek. Ez a gyűjtemény Uesiba Morihei sokoldalúságát mutatja, miközben megeleveníti a Mestert az Aikido tanulói előtt, akik a nyomdokaiba próbálnak lépni."
Szaotome Micugi (8. danos Aikido-mester)